Napi ténykedéseim miatt sajnos nem tudok elégséges időt fordítani erre a könyvre. Persze nem adom fel, írom, becsülettel. De mindemellé még dolgoznom is kell(ene). :D De sebaj. Hogy önmagam számára is bizonyítsam ,haladok, jöjjön egy újabb részlet a könyvből.
"...Mint már említettem, egy kicsit tartottam egy használt motor, főleg egy külföldi jármű megvásárlásától. Féltem a motor lehetséges, fel nem derített hibáitól, a bürokrácia útvesztőitől, a beszerzendő alkatrészek árától, szóval az egész procedúrától. Az én esetemben is beigazolódott a spirituális igazság: amitől félünk, az bekövetkezik. Miután kijózanodtam az első örömmámorból -tizennyolc év után ismét motorkerékpár tulajdonos lettem! -, eljött az igazság ideje.
Az első fék karjánál a féklámpa kapcsolója ketté volt törve. Felcsillant a szemem: ez igazán nem nagy hiba! Nosza, rendeljünk újat, gondoltam. Irány az internet. Legegyszerűbb mindjárt márkakereskedéstől rendelni, mivel nekik van szervizük, tehát vélhetően tartanak alkatrészt is. Mint kiderült nem csak a legegyszerűbb, de a legdrágább is... Első lendületből felhívtam egy győri Kawasaki kereskedést. Az döbbenet akkor jött, amikor rákérdeztem az alkatrész árára. Miután megköszöntem az információt, letettem a telefont, és hosszasan gondolkodtam azon, hogy vajon mi kerül egy ujjpercnyi méretű, bakelit mikrokapcsolón négyezer forintba?! Újabb keresgetés a világhálón, és máris találtam egy utángyártott darabot, valamivel többért, mint az eredeti árának fele. Három napra rá meg is érkezett postán az alkatrész. Rohantam beszerelni. Próbálom a féket: semmi! Nem működik a féklámpa. Újabb telefon a márkakereskedésbe. Kértem, küldjenek egy fényképet, vagy valami egyéb információt a fékkarról, illetve az ahhoz tartozó egyéb alkatrészekről, úgymint az első fék féktartálya, és a fék munkahenger.
A kereskedésben nagyon kedvesek voltak, és küldtek egy úgynevezett „robbantott rajzot” az alkatrészekről. Az ilyen rajz nagyon hasonlít egy darabokból összerakható gyerekjáték építési útmutatójához. Mivel van egy tizenegy éves fiam, és jó néhány játékát összeraktam már, így az ilyenfajta rajzokkal egész jól elboldogultam. Az ábrából ki is derült, hogy valami nagyon nem stimmel az első fékkel, és a féklámpa mikrokapcsolója a legkisebb gond az egész szerkezetben...
Mivel Albert garázsa eléggé zsúfolt volt két motor számára, és ott a megfelelő szerszámok és eszközök sem álltak rendelkezésre, ezért átszállítottam a motort a munkahelyemre. Az ottani garázsban rengeteg hely volt. A cég jó néhány munkagépet is üzemeltetett, melyek karbantartásához komplett kis műhely is dukált, rendesen ellátva szerszámokkal, emelőkkel, szakemberekkel.
Érdekes volt látni, hogy – miután felfedezték, ahogy a Kawasakit szerelem a garázsban –, sorra odajöttek az öreg „szakik”, és felajánlották a segítségüket, melynek a későbbiekben komoly hasznát vettem. Miközben barkácsoltunk a motoron, kiderült, szinte egytől egyig „régi motorosok” voltak. Mindjárt közösen meg is szakértettük a fék problémáját. A csavarhúzók, és a villáskulcsok mellé előkerültek a régi történetek is. Csodálatos élmény volt látni, ahogyan ezek a meglett, ötven, hatvan éves férfiak fátyolos szemmel mesélik, hogy „...Amikor a régi MZ-men este motoroztam, és elment az összes elektromosság rajta...” vagy „...Emlékszem, a hatvanas években, amikor azok a kemény telek voltak, és akkor a T5-ös Pannóniámmal...”. Ezekben a pillanatokban tudatosult bennem az, hogy a motorozás szeretete mennyire össze tudja hozni az embereket.
Időközben alámerültem a bürokrácia süppedős ingoványában is. Másfél hónapig szaladgáltam hivatalból hivatalba, intézve a motor honosításának procedúráját. Megjártam a papírokkal a vámhivatalt, voltam a közlekedés felügyeleten a műszaki vizsga időpontját intézni, és fizettem az illetékeket a különböző hivataloknak, és fizettem és fizettem, mint az a bizonyos katonatiszt... "
Fojt.köv.
